The 100: véget ért a 3. évad

2014 nyarán daráltam le az első évadot, majd jöhetett a második is, ami nagy kedvencem volt tavaly. Nemrég már a 3. évad is véget ért, ami sajnos nem lett ennyire penge. Nekem az évadnyitóval nem volt különösebben bajom, de aztán kevésbé tudott szórakoztatni a cselekmény.

The 100 3×16

Az évad második felében azonban jó irányba mozdult el a történet, de a 2. évad szintjét így se sikerült elérnie a CW posztapok sorozatának. Röviden: több klisé, kevésbé tartalmas főszál. Ez volt a 3. évad. Lehet tehát kritizálni a The 100 idei teljesítményét, és tény, hogy az alkotók nem tudták hozni a tavalyi minőséget, de ettől még így is éppen eléggé szórakoztató volt ez a 16 rész.

Tartogatott számunkra az évad néhány szívbemarkoló jelenetek is, de az évad végére már úgy éreztem, hogy pár karakter túl nagy biztonságban van. Egyszerűen túl sok volt a csodás megmenekülés. A karakteridegen viselkedések miatt húztam még a számat, hiszen a főszál miatt több karaktert is kiforgattak a bőréből az írók.

The 100 3×16

Nemrég arra a megállapításra jutottam, hogy a sorozat legnagyobb gyengesége a főszereplő. Eliza Taylor alakításával korábban nem volt bajom, de a 3. évadra végül beláttam, hogy ő bizony nem túl tehetséges színésznő, és ez néhány jelenetre eléggé rányomta a bélyegét. Ettől függetlenül, a The 100 különleges darab a sorozatok között, hiszen olykor olyan merész húzásokat is tud produkálni, amire nem nagyon láthatunk máshol példát. Még kábelen sem. Innentől már spoileresen folytatom.

Az utolsó két részre elég jól felpörögtek az események, és a megszaporodó klisék ellenére is elég jól szórakoztam. Ez pedig azért is nagy szó, mert maga a főszál közel sem volt olyan érdekfeszítő, mint tavaly. A 2. évad végén belebegtetett MI ugyan tartogatott pár érdekesebb momentumot, de messze nem lett annyira érdekes, mint a Person of Interest esetében.

The 100 3×16

A Fény Városa abszolút nem jött be nekem, hiszen így csak agyhalott rabszolga lett a szereplők egy része, akikért azért se nagyon lehetett izgulni, mert könnyen sejthető volt, hogy végül megússzák ezt a mátrixos kalandot. Egy-két mellékszereplőt leszámítva ez így is lett.

Természetesen az évad végén győztek a jók, hiába jött a sok falmászó ChipMan, ALIE elbukott, de előtte még megfenyegette Clark kisasszonyt, hogy a forgatókönyvírók a játékidő húzásával tudják fokozni a feszültséget. Nem sikerült. Ha tényleg az atomerőművekkel lesz probléma a 4. évadban, akkor nagyon csalódott leszek.

The 100 3×16

Pike halála nem lepett meg, de azt nem értem, hogy Jaha miért nem kapott egy golyót a szeme közé. Egy jó ideje már csak felesleges teher ez a karakter, bár azt is meg kell hagynom, hogy vannak olyan szereplők is a sorozatban, akikre szintén igaz volt ez a megállapítás, de aztán sokat fejlődtek a 3. évadban.

Konkrétan Murphy és Raven karakterfejlődését tudnám kiemelni az idei epizódokból. Murphy ugyan sose volt a kedvencem, de most nagyon ügyesen mozgatták ezt a karaktert a történetben. Raven pedig kezdi kinőni magát, és örültem neki, hogy idén tényleg tudták használni ezt a figurát, és Lindsey Morgan tudott is élni a kínálkozó lehetőséggel.

The 100 3×16 05

Persze a sok szereplő között akadt így is jó néhány, akikkel nem igazán tudtak mit kezdeni az írók, és csak tologatták őket ide-oda, vagy éppen részekig pihentették őket, hogy aztán valami roppant “eredeti” szituációba keveredjenek.

Abby már azt is elmondhatja magáról, hogy volt ő már akasztott ember is. Ütősebb és logikusabb húzás lett volna, ha tényleg meghal, de ezt nem merték meglépni az írók, pedig Clark kezéhez sokkal több vér is tapad már tavaly óta. Ez a csodás “feltámadás” főleg annak fényében béna megoldás, hogy Lexát milyen röhejes módon írták ki a sorozatból.

The 100 3×16

A fináléból viszont nem maradhatott ki az egykor parancsnok, én pedig közben arra gondoltam, hogy mennyivel jobban jártunk volna, ha anno Alycia Debnam-Carrey kapja a sorozat főszerepét.

Picit maradt bennem hiányérzet a finálét követően, de ha az egész évad olyan lett volna, mint az utolsó két rész, akkor szívesebben gondolnék vissza erre a 16 részre. Nagy gond továbbra sincs a The 100-del, de Jason Rothenberg tud ennél jobbat is. Összességében olyan 6,5/10-re tudnám belőni az évadot. Bízom benne, hogy az alkotók tanulnak a hibáikból, és jövőre egy kevésbé klisés, valamint egy picit átgondoltabb évadot nézhetünk. Ha nem így lesz, akkor a vér vért követel.

Advertisements
Kategória: sorozat
Címke: ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s