Új koreai sorozat jön a Dunára

Hétköznap délutánonként egész jó nézettséget (többen nézik, mint a legtöbb főműsoridős sorozatukat) szállít a Dunának A palota ékköve ismétlése, és úgy tűnik, hogy a köztévé a sorozat végeztével sem mond le a távol-keleti importról, hiszen hamarosan egy újabb koreai darab érkezik a csatornára.

A császárság kincse

November 14-én indul a Dunán A császárság kincse (Ki Hwanghoo ) című 51 részes történelmi dráma. A történet a 14. században játszódik, a cselekmény középpontjában pedig Ki császárnő áll. Ide kattintva nézhetitek meg a sorozat eredeti nyelvű előzetesét.

A sorozatról az alábbiakat írja az MTVA:

“Jüanban a császár házasodni készül. Felesége, Szüng-Nyánga  szegénysorból, sok hányattatáson keresztül tört fel ebbe a csillogó világba. Szüng-Nyáng, akit gyermekként ágyasnak hurcoltak el hazájából, Koryóból (Korea akkori neve), útközben elveszítette édesanyját. A lány fiúnak adta ki magát és Vang Ko király udvarában nőtt fel, ahol remek harcost faragtak belőle. Később bandita lett, Sakálként vált ismertté. Így került kapcsolatba hajdani megmentőjével, az évek alatt férfivá érett koryói királlyal, Vang Juval, majd később a jövendő császárral is, aki ekkor még menekülni kényszerült az udvar intrikái miatt. Számtalan kaland után végül a mongol uralkodó első asszonya lett. Életében két másik férfi is fontos szerepet játszott. A Sakál kalandjait és szerelmeit ismerhetjük meg ebből a fordulatokban gazdag, látványos történetből, melynek szereplői közül sokan a régmúltban valóban létező történelmi alakok voltak.”

Advertisements
Kategória: hír
Címke: , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

12 hozzászólás a(z) Új koreai sorozat jön a Dunára bejegyzéshez

  1. Asd szerint:

    Erkezik egy uj torok sorozat (kara sevda -vegtelen szerelem) is, musorvizion irjak.

  2. Lengabor szerint:

    Most már csak a japán animéket kell visszahozni Magyarországra és végeztünk. Az MTVA nem a szívem csücske, de azt el kell ismerni, hogy ez most egy értékelhető cselekedet. Mondjuk a 80 milliárdocskából telik rá, de jellemző a hozzáállásukra, hogy berakják 14:25-re. Egy premier sorozatot vétek ilyen időpontban ellőni. Ez minimum főműsoridőt érdemelne. A nézettségi indok nem kifogás. Remélhetőleg ehhez is felkérték Dr. Csoma Mózest szakértőnek, mert A fény hercegnőjének fordítása finoman szólva is kritikán aluli, ami az egyébként sem szuper történeti megvalósítását még jobban lerontja. Az Empress Ki (mert egyébként inkább ezen a címen ismert) már jóval pozitívabb véleményekkel rendelkezik. Mindenesetre a kedvezőtlen kezdési időpontot kompenzálhatja, ha vettek hozzá online jogot és a MédiaKlikken is nézhető lesz.
    Emellett érdemes megemlíteni, hogy az Izaura TV sem hagyja az út szélén a rajongókat, ugyanis A királyi ház titkai után érkezik A korona hercege is, így Andy Vajna ide, Eximbank oda, ha vannak értékelhető momentumok és cselekedetek, amikre a pénzt felhasználják, akkor ezt bocsánatos bűnnek tartom. Ugyanakkor egy fecske nem csinál nyarat. Ez inkább kuriózum és gesztus, semmint teljesen mentesítő körülmény. Ettől még ugyanúgy le kell írni, ha valami gyengén teljesít és így tovább, de inkább erről beszéljünk, mint arról, hogy a kutya sem nézi ezt-azt. Muszáj árnyalni a képet, de ehhez kell a vezetőség józan esze is. Akkor talán hiteles lesz a “köz”média elnevezés is.
    A korszak egyébként számomra cseppet korai. A királyi ház titkai a 17. század végén és a 18. század elején játszódik, ez pedig nagyjából 1320 és 1370 között, amikor még egészen más történelmi helyzet volt. Mondjuk kíváncsi lennék, hogy ha ezt nálunk csinálnák meg, vagyis lenne egy sorozat Károly Róbertről vagy Nagy Lajosról, akkor az egyáltalán érdekelne-e valakit. Mert marha jó, hogy mindent tudunk Szulejmánról vagy Sukjong királyról, de a magyar történelem kb. ismeretlen, pedig biztos, hogy érdekessé lehetne tenni (akár szappanosan, akár komolyabban). Ez lehetne akár az MTVA feladata, de kereskedelmi tévén jobban el tudnám képzelni.

  3. Desmond Wallace szerint:

    “Mondjuk kíváncsi lennék, hogy ha ezt nálunk csinálnák meg, vagyis lenne egy sorozat Károly Róbertről vagy Nagy Lajosról, akkor az egyáltalán érdekelne-e valakit. Mert marha jó, hogy mindent tudunk Szulejmánról vagy Sukjong királyról, de a magyar történelem kb. ismeretlen, pedig biztos, hogy érdekessé lehetne tenni (akár szappanosan, akár komolyabban). Ez lehetne akár az MTVA feladata, de kereskedelmi tévén jobban el tudnám képzelni.”

    Álmaim valóra válnának, ha elkezdenének középkorban játszódó magyar filmeket, sorozatokat készíteni. Az utóbbi években jó pár történelmi regény jelent meg például Hunyadiról, Szent Lászlóról, IV. Béláról, vagy éppen Károly Róbertről. Részemről bármelyik jöhetne. Irodalmi alap van, a történelmi pedig iszonyú gazdag.

    • Lengabor szerint:

      Az irodalmi alapot én elfelejteném, mert csak egy Kossuthkifli szerű szar lenne belőle. Felkérnék komoly történészeket, akik ezzel a korszakkal foglalkoznak (ha haza akarok beszélni, akkor az ELTE BTK középkorászait), hogy a hitelesség is benne legyen, egyébként meg pofátlanul másolnék a török, a koreai, sőt talán még a telenovellákra jellemző stílusjegyekből, hogy egy érdekes, szappanos, valóban vonzó történet legyen a végeredmény. Ami máshol működik és itthon is működik, az honosítva is bejöhet. Ehhez persze nem olyan írók kellenek, akiknek a Barátok közt vagy a Jóban Rosszban számít életük főművének, de nem is valami múltban ragadt, a kreativitást és a 21. századi trendeket nyomban sem ismerő alkotó. Ami még fontos, hogy el kell felejteni a csapból is folyó Lengyel Tamást vagy a jól ismert elkoptatott színészeinket, mert akkor megint csak egy belterjes vacak lenne a végeredmény.
      A történelmi sorozatokra ma konkrét iparág épül. Elsősorban mondjuk Ázsiában csinálják ezt jól. A múlt azért is szerencsés téma, mert az már megtörtént, olyan, amilyen, minket közvetlenül nem befolyásol, nem lehet a mai pártpolitikát ráaggatni (vagyis csak akkor, ha valakinek teljesen elgurult a gyógyszere és bármely random királyról is Orbán jutna eszébe…). De mondom, ehhez a pénzen túl modern gondolkodás és megvalósítás kell, szerelemmel, romantikával, humorral, drámával, markáns karakterekkel, minimum 50-60 részben. Aki abból indul ki, hogy 6-10 rész elég, az bele se fogjon ebbe a témába.

      • Flanker szerint:

        Egy jó filmet, vagy rövid, kábeles formátumú sorozatot simán néznék magyar történelmi témában. egy 50-60 részes szappanos izét soha.
        Lehet irodalmi alap, csak jól kell választani. De én is inkább amondó vagyok, a valóság elég jó alapot ad. Az emberek 09%-a nem tudja/már nem emlékszik, hogy mondjuk Kossuthot sikkasztással vádolták, vagy hogy az anyák megmentőjét saját kollégái juttatják diliházba ahol meghal. És még sorolhatnánk.
        És mindennek a kulcsa a JÓ forgatókönyv/történet.

  4. Desmond Wallace szerint:

    Sokkal inkább egy magyar Vikingek, mint egy magyar Szulejmán. A szappanból nem kérek. Az irodalmi alapot nem felejteném el, csak jól kell választani. A Kossuthkifli nem volt szar (a látvány elsőosztályú), de ami működött a könyvben, az nem működött a képernyőn, és eleve nem ezt a könyvet kellett volna megfilmesíteni, mert nem is igazán történelmi. Ott van például Bán Mór Hunyadi ciklusa. Egy-egy könyvet tíz-tíz részben fel lehetne dolgozni. Az HBO felkarolhatná, de az MTVA-nak is lenne rá pénze, egy igényes történelmi sorozatot pedig ki lehetne rakni a kirakatba is.

    Mondjuk a 80 milliárdból egyre kevesebb jut a Dunának, ami meg is látszik a főműsoridőn.

  5. Lengabor szerint:

    “rövid, kábeles formátumú sorozatot simán néznék magyar történelmi témában”
    Az oké, hogy te néznéd, de ha azt akarjuk, hogy ne a szánalmasan alacsony nézettségről kelljen itt is beszélni, amit ráadásul 10 hét után mindenki elfelejt, miközben a Szulejmán évek óta megy, de más is hónapokig az ember életének része marad, akkor kénytelenek lennének elhúzni a sorozatot. Károly Róbert 1308 és 1342 között uralkodott. Ez eleve 34 év. Kurva sok lehetőség van benne, amit vétek lenne 10 rész alatt ellőni. Csak akkor rúghatnak labdába a külföldi konkurenciák mellett a magyar sorozatok, ha a részek számát tekintve sem csonkák.
    Vagy igényes lesz, vagy tömegtermék, legalábbis nálunk (Dél-Koreában azért értenek a kettő ötvözéséhez, de hát hol vagyunk mi attól…). Ha nézettséget és közbeszédet akarsz, akkor az utóbbi kell. Különben Marika néni ugyanúgy csak Hürremről fog beszélni, nem arról, hogy szerencsétlen Zách Klára jól megszopta az apja idiótasága miatt, de nem is arról, hogy a gonosz Johanna hogyan cseszett ki Nagy Lajossal és a testvérével.

  6. Desmond Wallace szerint:

    Arany középút. Nyilván nem egy 100%-ig hiteles dokumentumsorozat kell színészekkel, de nem is telenovellába oltott szappanopera, ami csak látszólag történelmi. A minőség a lényeg.
    Egy 8-10 részes első évadban meg lehet alapozni egy sorozat sikerét, majd ha ez megvan, akkor jöhetnek a következő évadok. De egyelőre messze vagyunk attól, hogy ebből bármit is lássunk.

    • Lengabor szerint:

      Ki beszélt itt dokumentumsorozatról? 🙂 A Szulejmán sem az, de a Vikingek sem. Minőség viszont mindkettőben van (ha más nem is, nagyon szépek a ruhák, a díszletek, a beszédstílus). Az a baj, hogy évadokban gondolkoztok, holott nem kötelező. Dél-Korea például nem nagyon ismer olyan fogalmat, hogy évad. A törökök igen, de náluk sem 10 részesre mérik ki, ráadásul a játékidő sem 40 perc. Ha maradunk a Szulejmánnál, akkor ott négy évadról van szó, 24 – 39 – 40 – 36 résszel. Ha A császárság kincsét nézzük, akkor az 51 rész fél évet tett ki (hétfőn és kedden vetítették). Túlzottan elamerikanizálódott a gondolkodás, pedig tudjuk, hogy itthon nem működik. Itt a 120-150 résztől kezdve a több ezer részen át tartó sorozatfolyamig tartó időtöltést szokta meg a nagyközönség. 9-10 részes évadokat, ami a Vikingeket jellemzi, én biztos nem csinálnék. Felejthető, pláne a mai dömpingben. Ez akkor sikeres, ha hosszú időn át az emberek életének része marad. Évente pár résszel ki lehet törölni a hátsó féltekét. Arra a Kossuthkifli vagy az Egynyári kaland is képes volt.

      • Desmond Wallace szerint:

        Itt senki, de történelmi filmnél/sorozatnál ez is gyakran kritikai alap pár “szakértőnél”.

        “Az a baj, hogy évadokban gondolkoztok, holott nem kötelező.”
        Persze, hogy nem, de közelebb állunk a nyugati tévézéshez, mint a keletihez.

        “Itt a 120-150 résztől kezdve a több ezer részen át tartó sorozatfolyamig tartó időtöltést szokta meg a nagyközönség”
        Ez nem teljesen így van. Az utóbbi 10-15 évben nem is nagyon kapott mást a magyar, ha sorozatot akart, csak a végtelen epizódra épített szappanoperákat. Jelenleg gyerekcipőben jár a magyar sorozatgyártás, de vannak már biztató jelek, de egy történelmi sorozat sokkal drágább lenni, mint pl. egy Válótársak. Ha most valaki egy 50 részes történelmi sorozatot akarna készíteni, akkor az minőségileg kb. olyan lenne, mint a BK. Abból én nem kérnék. Mert tutifix, hogy senki nem adna rá 10 milliárd forintot, hogy megfelelő minőségben leforgassák.

        Egyébként már régóta szeretnék írni egy bejegyzést a témában.

  7. Lengabor szerint:

    Ezért mondtam, hogy szakértőként felkérnék történészeket is, de nyilván nem ők írnák meg a történet egészét (nekik nem kell érteniük a forgatókönyvíráshoz).

    “de közelebb állunk a nyugati tévézéshez”
    Azért, mert az USA tartalmai árasztottak el minket? Ez tény, de nálunk akkor is a szappanoperák és a telenovellák mennek jobban. Esetleg a nyomozós sorozatok, de az megint más.

    “nem is nagyon kapott mást a magyar”
    Hogyne kapott volna. Erre van a 120 csatorna. Minden ideért az Egyesült Államokból. Mégis mit látunk? Semmit. BK – ÉNB – Szulejmán. Hosszú – hosszú – hosszú. Vagy Egy rém rendes család – Jóbarátok – Így jártam anyátokkal. Hosszú – hosszú – hosszú. Nem tudsz érdemben olyat mondani, ami a rövidsége ellenére bombasiker lett. Ez eleve kizáró ok. Pár év múlva a kutya sem fog arra emlékezni, hogy itt valaha vetítettek egy Csúcsformában, egy Csoportban marad, egy Casino vagy egy Holdfényváros című sorozatot. Rövidre nem lehet alapozni. Törlődik az emlékek közül.

    Igen, nagyon drága egy ilyet normálisan leforgatni. Ezért jobban megéri külföldről megvenni és leszinkronizálni. Ez az egész rákfenéje, mert amíg nem szánnak rá elegendő pénzt, csak annyit, hogy hat epizódocska kijöjjön, addig te továbbra is a Szulejmánt, a Megtört szíveket, A hegyi doktort és társait fogod elöl látni, mert hosszúak. A törökök és a koreaiak egyik fő importcikke lett a történelmi sorozat. El tudják adni külföldre, náluk is jól nézik, hosszúak is, van belőle bevétel, lehet forgatni a következőt. Kvázi tömegtermelés lett belőle. Mi nem nagyon tudunk felmutatni semmit, csak érdemes látni, hogy ha a Marslakók, a Kossuthkifli, a Ketten Párizs ellen vagy bármilyen rövid sorozat helyett egy hosszabb, de normálisabb sorozatra spóroltak volna, akkor az valószínűleg visszatükröződött volna akár nézettségileg, akár közbeszéd szempontjából is.

  8. Desmond Wallace szerint:

    “Minden ideért az Egyesült Államokból.”
    Magyar sorozatból nem kapott mást a magyar az elmúlt években, csak szappanoperát.

    Szakértő persze, hogy kell egy történelmi sorozathoz, ha a gyártó komolyan gondolja.
    Minisorozatra hosszútávon nem lehet építeni, de sokkal inkább egy tíz részes minőségi évad, amit lehet folytatni, mint egy 50 részes “magyar Szulejmán”. Ha jól sikerül az első évad, akkor lehet alapozni a hosszabb folytatásra, öt év alatt ott is összejönne az 50 rész, és nem feltétlenül egy sorozatra kéne alapozni. Évi három-négy 8-10 résszel jelentkező magyar sorozattal le lehetne fedni egy évadot, és ezek a sorozatok adhatnának arculatot egy tévének, amire odakapcsolnának a nézők, mert a sajtóban is el lehetne adni, a szájhagyománynak meg még ma is fontos jelentősége van.

    A lényeg: legyen magyar történelmi sorozat!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s