Kincsem

A Kincsem egy 19. század második felében játszódó romantikus kalandfilm, amely már – nem véletlenül – kitüntetett figyelmet kapott a magyar médiában. A 19. századi csodaló ihlette történet már elég sok nézőt csábított a mozikba, és én is csak arra tudom biztatni az olvasókat, hogy váltsanak jegyet erre a filmre, mert egy remek élménnyel lesznek gazdagabbak.

A Kincsem kifejezetten profi munka. Herendi Gábor kiváló munkát végezett. Sodró lendületé cselekmény, remek forgatókönyv, gyönyörű látvány és egy igazán emlékezetes történet a dualizmus korából. Szerelem, bosszú, lóverseny, és egy csipetnyi hazafias szellem. A rendező nagyon ügyes arányérzékkel vegyítette a különböző stílusjegyeket, semmiből sincs több a kelleténél, és így válik a Kincsem az utóbbi évek legjobb filmjévé.

A történelem ugyan csak vázlatos háttérként van jelen, és akad itt egy-két 21. századot idéző erőltetett elem is a játékidő alatt, de még ezek a modern alkotóelemek se bontják meg a film egységét. A Kincsem működik. Herendi Gábor egy olyan alkotással örvendeztette meg a magyar közönséget, amely nem csak most a mozikban, hanem a következő években (évtizedekben) is közkedvelt alkotás lesz a különböző tévécsatornákon.

A legnagyobb dicséret a forgatókönyvet illeti. Herendi és Hegedűs Bálint remek munkát végeztek, amelyhez aztán a színészek is hozzátették a magukét. Nagy Ervin hitelesen alakította a kisemmizett grófot, aki bosszúra szomjazva éli céltan életét, míg rá nem talál az élet igazi ízére. Petrik Andrea méltó társa volt ebben a kétórás versenyfutásban, aki elsősorban a csípős nyelvével és intelligenciájával hódít.

Külön kiemelném azokat az apróságokat, amelyekről most spoilermentesen nem beszélhetek, de ezekre a jelentéktelennek tűnő elemekre is szükség volt ahhoz, hogy működjön a vásznon a Kincsem. Ha láttátok a filmet, akkor sejthetitek, hogy mire gondolok.

A Kincsem többnyire ügyesen kerüli a kliséket, amikor viszont mégis előkerül valami ismerős filmes sablon, azt is könnyen megbocsájtja az ember, mert ennek a filmnek van szíve. A mellékszereplők közül Kovács Lehelt kell kiemelnem, akinek ugyan nem sok jelenete van a filmben, de így is meggyőző alakítást nyújtott.

Összességében azt tudom mondani, hogy a Kincsemet kár kihagyni a mozikban. Végre született egy nagyszabású kosztümös film, amire büszkék lehetnek az alkotók, a nézők pedig elégedetten állapíthatják meg, hogy itthon is lehet látványos és tartalmas kalandfilmet készíteni. A siker titka pedig nem csak a nagy költségvetésben rejlik, hiszen láttunk már arra példát, hogy sok pénzből készült egy magyar film, de mégsem működött. Egy dolog biztos: a Kincsem nálam befutó lett, és afelől sincs kétségem, hogy még jó párszor meg fogom nézni ezt a kalandot. Értékelésem: 85%

Reklámok
Kategória: film
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. kissur szerint:

    Szóval újra leírom, hogy a bécdi lóversenyes forgatásokon ott voltam, mint statiszta. Másfél éve volt, úgyhogy sok rédzletre nem emlékszem, de minden profi volt és jó hangulatú. Azóta voltam még máshol is statiszta, de a Kincsem volt eddig a legjobban megkomponált forgatás. Azóta is visszavágyok arra a 2 hétre. A filmet így akkor megnézem (állítólag látszódok a háttérben), dr nem hiszem, hogy a moziban. Bocs.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s