Erről a könyvről akkor hallottam először, amikor Rudolf Péterék bejelentették, hogy minisorozatot forgatnak belőle. Mivel a regény eseményei a 19. századi Magyarországon játszódnak, így rögtön felcsigázta az érdeklődésemet.
“Csatákat veszíthetünk, de nemzetet soha!”
A Kossuthkifli 1849 tavaszára kalauzolja az olvasót. A császár már szorult helyzetben van, de Buda még a Habsburgoké. A regény azonban nem az ismert hadi eseményekről szól, hanem ismeretlen szereplők krónikája ez, amelyben fontos szerep jut egy postakocsinak, egy halottaskocsinak, no meg persze egy láda bejglinek.
A regény szereplői szeretnének eljutni Pozsonyból Debrecenbe, de ez nem olyan egyszerű a szabadságharc alatt. Az események két szálon játszódnak (zöld postakocsi, fekete halottaskocsi), az út viszontagságai pedig elegendő érdekességet tartogatnak az olvasó számára. Nem beszélve a nyelvi leleményességekről, amelyekből nincs hiány ebben a műben.
A karakterek színes tárházát tárta elém Fehér Béla. Az út során sok érdekes figurával találkoznak főhőseink, miközben ők se azok az unalmas alakok. Csak azt sajnáltam, hogy nem volt a regénynek egy igazán szerethető pozitív hőse.
A sztoriról nem igazán szeretnék írni, mert úgy az igazi, ha nem igazán tud semmit az olvasó erről a történetről. Igaz, hogy itt-ott volt egy kicsi hiányérzetem a történet alakulását illetően, illetve a végjátékot túlságosan összecsapottnak éreztem. Túl hamar ért véget a történet. Én még szívesen olvastam volna tovább ezt a 19. századi kalandot.
A Kossuthkifli egy vérbeli kalandregény, amelyet helyenként mesés elemek szőnek át. Az olvasót emlékezetes karakterek boldogíthatják a könyv lapjain. Fehér Béla egy egész jó tablót nyújt az 1848-49-es szabadságharcról, de a regény sok igazsága ugyanúgy érvényes napjainkban is. Lehet, hogy a körülmények változnak, de van ami változatlan. A Kossuthkifli szórakoztató és színvonalas történelmi kalandregény. Ha a történet is végig lehengerlő maradt volna, akkor lennék igazán elégedett, de az összkép így is nagyon pozitív.
Desmond Wallace blogja 
“A császár szorult helyzetben?”
a császár valahol elbújva küldte a megvezetett embereket más, szabadságra vágyó embereket gyilkolni. a „Jóságos” („Der Gütige”).
amikor ő szorult helyzetben volt, az a bécsi forradalom idején volt, amikor álruhában lopakodott ki a városból.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Harmadik_bécsi_forradalom
Szerintem az is éppen elég szorult helyzet, amikor a magyarok sikerei miatt kénytelen az oroszok segítségét kérni.